Közel nulla energiaigényű házak tervezése a cél

2016. január 1-től érdemes az új épületeket közel nulla energiaigényűre tervezni? 

Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni, csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele, és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be.

Mit is jelent pontosan a közel nulla energiaigényű épület?

Ezen épületeknek az épületenergetikai besorolása: BB (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő), vagy annál jobb kell, hogy legyen. Ezt a követelményt azok az épületek teljesítik, amik egyrészt jelentős hőszigetelő képességű szerkezetekkel bírnak, továbbá 25%-ban megújuló energiákat is hasznosítanak.

Mikor milyen szintűre tervezzük a házakat?

Új épületek

A 2016. január 1-e és 2018. január 1-e között beadott építési engedélyeknél még nem kell megfelelnie az épületnek a közel nulla energiaigényű szintnek. Azonban például, ha egy 2016 őszén beadott építési engedély alapján megépített házra négy évnél később (2020. december 31-e után) kérik meg a használatbavételi engedélyt (ami nagyon könnyen elképzelhető), akkor az épületnek már meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű szintnek, amit csak jelentős többletköltségű átalakítással lehet majd elérni. Ezért nagyon meggondolandó, hogy már a 2016-os új épületek tervezésénél a közel nulla energiaigényű szintet elérjük.
A 2018. január 1-t követően beadott építési engedélyeknek az úgynevezett költségoptimalizált követelményeknek kell megfelelniük, ami egy köztes minőségi szint a közel nulla energiájú épületek és a 2016-os alap követelmények között. De ebben az esetben is érdemes lehet már a tervezés fázisában a közel nulla energiaigényű szintet megcélozni, mert itt legjobb esetben is csak három éve van az építtetőnek az engedély beadásától, hogy megszerezze a használatbavételi engedélyt, anélkül hogy teljesítenie kellene a közel nulla energiaigényű szintet.

Meglévő épület bővítésénél, átalakításánál

A kisebb mértékű bővítéseknél 2018. január 1-től már a tervezés fázisában az új épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meg kell felelniük a költségoptimalizált szintnek.
Jelentős felújításoknál, azaz ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti a felújítás, vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, 2018. január 1-től már a tervezés fázisában meg kell felelniük az épületeknek (a teljes épületnek, nem csak a felújított résznek) a költségoptimalizált szint minden egyes követelményének, (nem csak a szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek).

Milyen megoldásokkal érhetjük el a 25 %-os megújuló részarányt?

Az olcsóbbtól a drágábbakig.

Délre tájolt üvegezés
Különösen családi házaknál nagyon kevés többletráfordítással alkalmazható ez a megoldás. Az épületet délre tájoljuk, a nappali és a szobák déli felületét lehetőség szerint teljes  üvegezéssel lássuk el. A költséghatékonyság érdekében célszerű fix üvegezést használni kevés nyíló felülettel. Nagy üvegfelületek esetén a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében gondolnunk kell a külső oldali árnyékolásra. Délre tájolt üvegezéssel a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak nagyon nagy üvegezési részarány mellett teljesíthető.

Biomassza kazánok
Kisebb épületnél fatüzelésű faelgázosító kazán, esetleg pellet kazán alkalmazása célszerű. Annak érdekében, hogy nyáron ne kelljen tüzelnünk, érdemes a használati meleg víz ellátására napkollektorral kiegészíteni a rendszert. Nagyobb épületeknél szalmabála tüzelésű vagy más mezőgazdasági mellékterméket tüzelő kazán jöhet számításba.

Napkollektor
A napkollektor elsősorban a nyári, és részben a téli használati meleg víz igény ellátására alkalmas. A napkollektor ideális kihasználtságát árnyékmentes tetőkön lehet biztosítani. Abban az esetben, ha a téli használati meleg vizet is szeretnénk kiváltani, érdemes lehet 45°-nál meredekebb szögben telepíteni a kollektorokat, mivel télen a napsugár beesési szöge kisebb. Az elsősorban a nyári vízigényre méretezett napkollektorral önmagában a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak részben teljesíthető.

Áramfejlesztők megújuló energiával
Megújuló energiákból történő áramfejlesztésre és annak hasznosítására a napelem mellett a szélgenerátor lehetőség kínálkozik.

Naptér építése (téli kert)
Hasonlóan a délre tájolt üvegezésekkel hasznosítható a nap energiája az épülettel egybeépített naptér segítségével. A naptér egy az épület déli oldalánál lévő üvegezett helyiség. Ezt a helyiséget alkalmazhatjuk közlekedőként, előszobaként, tárolásra vagy akár téli kertként is. A naptér esetén is komoly gondot kell fordítani a bevilágító felületek külső árnyékolására.

Hőszivattyúk
A környeztünkben lévő hő – legyen az talajban, vízben, vagy a levegőben – hasznosítására alkalmazhatunk hőszivattyús technológiákat. A hőszivattyús berendezések telepítése különösen precíz tervezést igényelnek, és csak nagyon jól hőszigetelt épületeknél javasolhatóak.

Felhasznált forrás:

• Tájékoztató A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről 2015. Miniszterelnökség- Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
• Tájékoztató Az épületek által hasznosított megújuló részarány számításáról és további, 2016. január 1-től hatályba lépő épületenergetikai méretezési változásokról Miniszterelnökség- Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról