Mire jó?

Műszaki ellenőri munkáink során, mivel az építkezések üteme felgyorsult, és az egyes építési folyamatok között a technológiailag indokolt idő lecsökkent, gyakran felmerül a kérdés, hogy

• az aljzatbeton kellő mértékben kiszáradt-e, és hogy rá lehet-e tenni a parkettát?
• a belső vakolatok kiszáradtak-e, és hogy be lehet e építeni a nyílászárókat?
• a beépítésre váró fa szerkezetek teljes mértékben kiszáradtak-e, és nem keletkeznek e repedések a szerkezei fa elemeken?
• a parketta egyensúlyi nedvességtartalma beállt-e, ezáltal beépíthető, vagy számítani kell a beépítés utáni felpúposodásra?

A fenti és hasonló kérdések kiderítése céljából az anyagok nedvességtartalmának műszeres, roncsolásmentes vizsgálata az egyik legoptimálisabb eljárás.

Mire jó?

Műszaki ellenőri munkáink során gyakran felmerül a kérdés, hogy

• vajon tényleg olyan minőségű beton lett a helyszínre szállítva, mint amilyet rendeltek, vagy amilyen a tervekben szerepel?
• vajon a kézzel kevert beton, melynek az összetétele mindig bizonytalan, és változó, megfelelő szilárdságot ért el?
• vajon megfelelően dolgozta be a kivitelező a betont a zsaluzatba?
• vajon megfelelő időjárási körülmények között végezték-e a betonozást?
• vajon megfelelően utókezelték a betont?
• vajon kizsaluzható –e a betonszerkezet?

A fenti és hasonló kérdések kiderítése céljából a beton szilárdságának roncsolásmentes meghatározása az egyik legoptimálisabb vizsgálat.

A Schmidt-kalapács a felületi keménységre vonatkozóan a visszapattanási érték mérőszámát adja eredményül, ami alapján a beton nyomószilárdsága jellemezhető.