Referenciák / Hőkamerás vizsgálat felújítás előtt

Hőkamerás vizsgálat képei – külső

Hőkamerás vizsgálat képei – belső

Hőkamerás vizsgálat összefoglaló jelentés

épület:                                Pince + fsz + emelet kialakítású ikerház fél

vizsgálat tárgya:               az épületszerkezetek hőhidainak hőkamerás vizsgálata

külső hőmérséklet:        – 6 ˚C

belső hőmérséklet:        + 18˚C  és + 20˚C között

időjárás:                              derült

Előzmények

A tárgyi kétlakásos lakóépület 1977-ben épült. Külső falai tömör kisméretű téglából készültek. A födéme gerendás-béléstestes. Az emelet felett lapostető zárja az épületet. Az eredeti nyílászárók fa tok-szárny szerkezetű kettős üvegezéssel. Idő közben a homlokzat egyes részeire különböző vastagságú polisztirol hőszigetelés került. Az ÉNY-i oldalra 10 cm, a DNY-i oldal egyes részeire szintén 10 cm, az ÉK-i, hátsókerti homlokzat egy részére 8 cm hőszigetelés, míg a szomszédos épületrész felé néző DK-i homlokzaton 4 cm-es hőszigetelés készült. A pincefödém alján nincsen hőszigetelés. A lapostetőn kb. 20-25 cm szigetelés lehet a rétegrendek becsült, illetve mért vastagságai alapján. Az emeleti szinten a nyílászárókat műanyag ablakokra cserélték, melyekben az üvegezés Ug=1,0. Az emeleti terasz alatt egy 110 cm-es szakaszon a földszinti nappali fűtött tere található. Az emeleti padlósík a terasszal egy szinten van, így valószínűsíthető, hogy ezen a felületen csak a födémben lévő kb. 5-6 cm szigetelés található, a terasz beton alatt. A garázs 2,85 m-el nyúlik ki a földszinti kontúr alól. Ezen teraszfödém szakaszon sem valószínűsíthető 5-6 cm-nél több hőszigetelés. A földszint ÉK-i irányban a hátsókert irányában 3 m-el nyúlik túl a pincén, itt egy 3 m-es szakaszon a földszinti padló talajra fektetett. 

Nyílászárók

A földszinti közel negyven éves fa nyílászárók rosszul tömítettek. A tok szárny találkozásnál a belső felületi hőmérséklet a nappali teraszajtónál 4-6 fokosak, a konyhai külső ajtónál a küszöbnél +2,8 fok mérhető belül, a bejárati ajtónál a küszöbnél 8 fok mérhető. Mivel az épületek hőveszteségének jelentős része a filtráció, azaz amikor a szerkezetek résein a külső levegő be tud áramlani, mindenképpen érdemes ezeket jól tömített új nyílászárókra cserélni. Annál is inkább, mivel ezen nyílászárók üvegezésének belső felületi hőmérséklete is nagyon alacsony. A nappali teraszajzónál 12-14 fok, a bejárati ajtónál 15 fok. Az emeleti ablakok üvegezésének belső felülete ezzel párhuzamosan, – még úgy is, hogy a méréskor az emeleten kevesebb volt a belső levegő hőmérséklete – +20 fok körül alakult. Ezeknél a nyílászáróknál a tömítettség is teljesen rendben volt. 

Fal födém találkozása

A fal-födém találkozás minden esetben egy geometriai hőhíd. Ennél a csomópontnál kérdéses az él menti felületi hőmérséklet a fal és mennyezet általános felületéhez képest. 1-2 fokos hőmérsékletkülönbség a jól szigetelt falak esetében is kialakul. Jelen esetben az emeleten a 16-18-fokos falfelület és 18 fokos mennyezet mellett az él hőmérséklete 14-15 fokos. A 2-3 fokos különbség az emeleten általánosnak mondható. A földszinten is ez a három fokos különbség tapasztalható.

A magasabb különbség visszavezethető a födémszél szigetelésének a hiányára, amit az utólagos plusz hőszigetelés csak részlegesen fog kompenzálni.

A DNy-i oldalon lévő áthidalók esetében a nagyobb beton felület miatt még nagyobbak a felületi hőmérséklet különbségek.

Kupola

Annak ellenére, hogy ez a belső légtér legmagasabb pontja, itt a lépcső fölötti bevilágító kupola belső felületi hőmérséklete 10 fokos, és a kupola falazata is csak 14 fokos.

Padló hőmérsékletek

A földszinti padló hőmérsékletei a következő képen alakultak: konyha padló 12-14 fok, egyes helyeken 9 fokos, az előtér padlója 15 fokos, míg a nappali padló általános helyen 15-18 fokos volt. A konyhai talajra fektetett padló alacsony felületi hőmérsékletéhez bizonyára hozzájárul a rosszul záródódó fa nyílászáró, hiszen ott közvetlenül beáramlik a külső levegő, de az építési időt tekintve a konyhai padlóban nem igen lehet szigetelés meglétére következtetni. A nappali padló viszonylag magasabb hőmérsékletének oka lehet a méréskor üzemelő kandalló, illetve, hogy a pincében lévő kazán fűtés csövei a mennyezet alatt futnak. A felújítás során érdemes lenne a konyhai padlóba hőszigetelést tenni, illetve, mivel a tervezett garázsban csak temperálás lesz, a garázs és a többi pincei helyiség mennyezetét hőszigeteléssel ellátni.

Ablakkávák hőszigetelése

Egyes helyeken a nyílászárók felső szemöldökére belső hőszigetelés került teljesen helytelenül. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy amikor elkészült a ház külső szigetelése az egyes homlokzati szakaszokon, az ablakkávák illetve a szemöldök hőszigetelésére nem volt mód. A kávák külső felületi hőmérséklete jóval magasabb (4 fok) az átlagos szigetelt fal hőmérsékletétől, illetve a kávák belső felülete hidegebb a fal belső átlagos hőmérsékleténél. Az új nyílászárók kialakításánál figyelembe kell majd venni hogy a hőszigetelés rá takarjon a nyílászáró tokjára, illetve el lehet kerülni a beforduló szigetelést, ha az új nyílászárók síkját a fal külső síkjára teszik.

Különböző mértékű külső hőszigetelések.

Az ÉK-i oldalon lévő 8 cm-es szigeteléssel ellátott fal külső felületi hőmérséklete az ugyanilyen tájolású azon falszakaszéhoz képest, amelyen nincs hőszigetelés 2,0-2,5 fokkal alacsonyabb.

Lábazati hőszigetelés

Az ÉNy-i oldalon lévő 10 cm-es szigeteléssel ellátott fal külső felületi hőmérséklete -1,6 fok, míg az alatta lévő műkő lábazaté +2,2 fok. A jelentős hőmérsékletkülönbség annak tükrében még kiemelkedőbb, hogy a lábazati falszakasz mögött fűtetlen pince található. A felújítás során érdemes úgy elkészíteni a lábazati, illetve pince fal szigetelést, hogy az a csatlakozó talaj alá minimum 1,0 m mélységbe lemenjen. 

Összegzés

Egy jól hőszigetelt épületben a belső levegő hőmérsékletétől maxiumum 1-2 fokkal szabad alacsonyabbaknak lennie a belső felületi hőmérsékleteknek. A tárgyi épületnél a földszinti nyílászárók, a földszinti padlók ettől jelentős mértékben nagyobb eltérést mutattak.

A belső falak esetében szintén jelentősen hideg felületek voltak mérhetőek, aminek oka természetesen a nem kellő mértékű hiszegetésen, vagy hiányán felül a rosszul záródó nyílászárók és a hőhidasan kialakított csomópontok is.