Referenciák / Társasház hőkamerás vizsgálata

Hőkamerás vizsgálat képei – külső

Hőkamerás vizsgálat képei – belső

Hőkamerás vizsgálat összefoglaló jelentés

cím:                                  Budapest…….

épület:                             1959-ben épült 12 lakásos társasház

vizsgálat tárgya:              az épületszerkezetek hőhidainak hőkamerás vizsgálata

külső hőmérséklet:        – 6 ˚C

belső hőmérséklet:        +18-tól + 23˚C -ig

időjárás:                          derűs

Előzmények

A 12 lakásos társasház pince-földszint-első és második emeletes kialakítású, lapostetős.  Egy szinten négy lakás található. 2-2 lakás szerkezetileg egy egységet alkot egy szinten. Az egyik egység 3×2 lakás DK-i tájolású, míg a másik egység ÉNY-i tájolású. A két egységet az üvegezett fűtetlen lépcsőház köti össze. Az erkélyek végeinél a szélső fal végigfut az erkélyek végéig, valamint az erkélyek tömör mellvédfal korláttal rendelkeznek, amely körülmények lehetőséget biztosítottak a lakóknak az erkélyek viszonylag könnyű beépítésére. A DK-i oldalon hatból három lakás esetében van beépítve az erkély, míg az ÉNY-i oldalon egy lakás esetében beépített az erkély. A társasház a lépcsőház teljes üvegezésének cseréjét tervezi. A jelenleg egy rétegű üvegezéssel ellátott acél keretű nyílászárók közül a földszinti bejárati portál lett kicserélve kettős, hőszigetelt üvegezésűre.
A társasház felmenő külső szerkezeti falai 38 cm vastag kisméretű téglából épült falazat, külső hőszigetelés nélkül. Az első emelet ötös számú lakás erkélyre néző fala van egyedül leszigetelve, vélhetően 3-5 cm EPS szigeteléssel. A ház zárófödéme beton gerendás téglatálcás rendszerű, salakfeltöltéssel és 5 cm hőszigeteléssel. Az eredeti nyílászárók szerkezete fa tok egyesített szárnyú üvegezéssel. A lakók többsége négy lakás kivételével kicserélte az eredeti nyílászárókat műanyag tok- szárnyszerkezetű kettős üvegezésűre.

A társasház a külső falak hőszigetelésére készül, csak még az nincs eldöntve, hogy ez milyen mértékű legyen mind szigetelés vastagságban, mind szigetelt falfelületben. Jelen vizsgálat célja, hogy megmutassa az épület hőhidainak pozícióját és mértékét és ezzel elősegítse a szigetelendő falfelületek mennyiségének és pozíciójának meghatározását. A szigetelés vastagságának meghatározása az épület hőveszteségének függvényében számítással fog történni, mely számítás felhasználja a jelen hőkamerás vizsgálat eredményeit.

Hőkamerás vizsgálat kiértékelése 

Erkélyajtók és ablakok fölötti áthidaló – erkélyre néző külső falak

A ház ÉNY-i homlokzatáról készült külső hőképeken beépítetlen erkély esetén az erkélyre néző fal külső hőmérséklete 2,3-2,8 fokos, míg fölötte lévő koszorú külső hőmérséklete 4,7-6,1 fok. Az áthidaló és erkélylemez alsó találkozásánál (vonalmenti geometriai hőhíd) kívül 6,6 fok, míg a középfőfal-erkélylemez-áthidaló csomópontban (vonalmenti geometriai hőhidak találkozása) kívül 6,9 fok mérhető.

Az 5410; 5411; 5414-es külső hőképeken látszik a szigetelés hatása. Itt az első emeleti ötös számú lakás külső hőszigetelt falszerkezetén 0,6 fok mérhető, míg a többi lakás falazatának külső hőmérséklete 2,3 fokos. Az 1,7 fokos különbség jelentős, ami a szigetelés hatása.

Az erkélyajtók-ablakok fölötti áthidaló belső hőképein (5456; 5457) látszik, hogy az áthidaló belső felületi hőmérséklete 3,8 fokkal hidegebb, mint a fal általános helyein. Ez abban az esetben, ha a belső léghőmérséklet 20-21 fok körüli, és a fal 18-19 fok körüli, még nem okoz penészesedésre hajlamos belső felületi hőmérsékletet az áthidaló felületén. Azonban van olyan lakás (pl. a 2. emeleti 10. számú) ahol a belső hőmérséklet maximuma a 18 fok körüli, a kedvezőtlen tájolás és a pozíciója miatt (felülről gyengén szigetelt lapostető – 5470; 5472-es hőképeken látszanak a födémgerendák). Itt az áthidaló belső hőmérséklete csupán 11 fok körül van, ami jelentős páralecsapódás forrása, melynek következménye a penészesedés kialakulása.

Általános helyen a fal és az áthidaló 3,8-4 fokos külső hőmérsékletkülönbség arra utal, hogy az áthidaló hőszigetelő képessége még a gyengének mondható 38 cm es tömör kisméretű téglafalazaténál is sokkal rosszabb.

A szigetelt lakás esetében a fal és az áthidaló külső hőmérsékletkülönbsége csupán 1,0 fok. A belső hőképeken (pl: 5491-es kép) jól látszik, hogy a szigetelt erkélyfali áthidaló belső hőmérséklete csupán 1,1 fokkal hidegebb, mint a fal belső hőmérséklete.

DNY-i fal, a falban lévő áthidalók, virágládák

A DNYi-fal külső hőmérséklete 2,0-2,2 fok körüli. Az ablakok fölötti áthidaló külső hőmérséklete 3,4-3,7 fokos (5417-es hőkép). A különbség 1,5 fok, ami szintén az áthidaló gyenge hőszigetelő képességére utal.

A virágládák és a fal csatlakozásánál a fal külső általános helyen mért hőmérsékletéhez képest 1 fokkal magasabb hőmérséklet mérhető, ami jelzi, hogy a virágláda télen hűtőbordaként viselkedik.

Erkélyek végzáró fala

Szintén hűtőborda szerepet tölt be az erkélyeket lezáró fal (5421-es hőkép). Az 1,4 m hosszú fal fele kb. 70-80 cm hosszban át van melegedve. Egy oldali hőszigetelése nem oldja meg a problémát. Az erkélyt lezáró falat körben le kell hőszigetelni, aminek szerencsére nem szab gátat az ablakok pozíciója, hiszen azok nem futnak ki teljesen a végfalig.  

A szigetelt lakás esetében is jól mutatkozik a végzáró fal hőhíd hatása (5493-as hőkép). A szoba felső sarkában a belső hőmérséklet 4,5 fokkal hidegebb, mint a falon mért többi helyen. A hőhíd lehűtő hatásának felületi kiterjedése a hőszigetelés miatt kisebb, mint a többi lakás esetében.

Erkélylemezek

Az erkélylemezek hőhíd hatása a fal és az erkélylemez találkozásánál mind az erkélylemez alján (5500 hőkép), mind a felső síkján (5487-es hőkép) látható.

Közbenső födémlemezek

A födémlemezek szélei szintén nincsenek hőszigetelve, a fal általános helyén mért külső hőmérsékletéhez képest itt 1 fokkal magasabb hőmérséklet mérhető (5437-es hőkép).

A belső hőképeken (pl.:5460-as hőkép) is látszik a fenti hatás. A fal belső felületéhez képest a födém-fal találkozásánál lévő él 2 fokkal hidegebb, mint a fal, és 3 fokkal hidegebb, mint a belső födém alsó felülete.

Lábazat

A pince egyes helyiségei fűtöttek. A lábazati falon szintén jelentős a hőveszteség. Ezen a szakaszon 1,5 fokkal melegebb a lábazati fal külső hőmérséklete, mint a fal általános helyén mért hőmérséklet (5440-es hőkép). A lábazat szigetelése a járda alatti szakaszon is indokolt, ennek mértéke minimum 60-100 cm a járda alatt.

Üvegezett lépcsőház

A lépcsőház egy rétegű üvegezésének belső hőmérséklete 2,8-3,6 fok, míg a kicserélt kettős üvegezésű földszinti üvegportál belső felületi üveg hőmérséklete 4,8-6,0 fokos. Az acél keretek természetesen nem ennyire jó hőszigetelők, de a kicserélt rész belső acél hőmérséklete így is magasabb a régi szerkezetnél. 

Javaslat

A DNY-i és ÉK-i falak hőszigetelésén-, valamint lépcsőházig beforduló falszakaszok szigetelésén kívül érdemes lenne a végzáró falakat körben leszigetelni, valamint az erkélyek alsó síkját szintén, amelyek a vizsgálat során kimutathatóan jelentős hőveszteséget okoznak.  A DNY-i és ÉK-i falakon érdemes lenne megszüntetni a műkő virágládákat, A lábazat szigetelése a járda szintje alá 60-100 cm-el elkészítve szintén jelentős hőveszteség csökkenést eredményezne. A fal szigetelése során figyelni kell az ablakkávák, a szigeteletlen redőnydobozok fölötti kávafelület, valamint az ablakpárkányok megfelelő beforduló szigetelésére. A meglévő redőny szélességek és redőny lefutó sín távolságok csökkentendőek annak érdekében, hogy a szigetelés ne csak a lefutó sínig érjen, hanem azok mögött az ablak tokjáig elkészülhessen. A redőnyök a szigetelés során átalakítandóak.

A hőszigetelés mértékének megállapításáról további számításokat szükséges elvégezni.